óbudai Hévízi úti lakótelep

Óbuda átépítésének kezdete a Hévízi úti lakótelep építése volt 1957-1961 között (a Bécsi úti kísérleti lakótelep 1958-1964 között épült). A Hévízi, Bogdáni utak, a Szél, Meggyfa, Veder, Berend utcák közötti – korábban ritkán beépített és bolgár kertészetek által használt területen – 987 lakás létesült, hagyományos téglafalazású, 4 szintes (3 emeletes) házakkal. A tervezést a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI), a kivitelezést az ÉM 45. sz. Építőipari Vállalata végezte. A házak elhelyezése, tájolása nagyon kedvező, szellős, parkosítható részekkel bontott telepet eredményezett. Jellegzetes szerkezeti elemei a telepnek egyrészt a Hévízi-Meggyfa-Berend-Veder út/utcák által határolt, trapéz alaprajzú területet közrefogó  sorházak, belső parkos területükön még három sorházzal, másrészt a Meggyfa-Bogdáni utca/út között fésűfogszerűen elhelyezkedő sorházak.

A telepen a lakóházakkal egyidőben épült az általános iskola,  a – bejárat mellett elhelyezett szoborról elnevezett – Macis óvoda, két bölcsőde, a sportpálya, a területi pártszervezet épülete. A Meggyfa utcai homlokzatok földszintjén  üzleteket és szolgáltatókat helyeztek el. Az 1955-től a Flórián tér és a Filatorigát között közlekedő  5-ös villamosjáratot  1958-ban meghosszabbították a Hévízi úton a Veder utcáig. 

Az iskola alapozási munkái során, 1958-59-ben adódott a római kor egyik legsikeresebb óbudai feltárása, a „Hercules villa” – pannóniai vonatkozásban egyedülálló – mozaikpadlójának és freskótöredékeinek felszínre kerülésével.