Abbázia Kávéház

Az Oktogonon álló épület földszintjén lévő kávéházat az egyik legismertebb fővárosi kávés-dinasztia, a Steuer-család  tagja, Steuer Gyula 1888-ban alapította, és 25 éven át vezette. Az Abbázia a maga korában a legnagyobb és legfényesebb kávéház volt Budapesten. Óriási belga falitükrök, onix-márvány asztallapok, délszaki növények adták eleganciáját.

1913-tól, az alapító halála után a fiai, Marcel és Lóránd vitték tovább a kávéházat, ami az 1930-as évek végéig a leglátogatottabb kávéház maradt. 1942-ben a zsidótörvények miatt a családnak meg kellett válnia a kávéháztól, csak a háború után, 1945-ben voltak még egy kis ideig tulajdonosok.

Az 1949-es államosítás után a kávéház az Éttermi és Büfé Vállalat tulajdona lett, majd névváltoztatást követően Abbázia Étterem és Presszó néven működött a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat kezelésében. 1975-ben gyorsétteremmé alakították, boxokkal. 1985-ben a snackbárt megszüntették. Jelenleg bank működik a helyén.

Az Abbáziában több asztaltársaság is alakult, a politikaiak közül a legnevesebb az Eötvös Károly vezette csoport volt. De látogatták a Pesti Hírlap szerkesztői, képviselők, művészek. Művészközönségének összetétele, híres asztaltársaságai jellegzetes példái a századvég és a századelő budapesti szellemi életének. Törzsvendége volt Rippl-Rónai József, Grünwald Ödön, Lechner Ödön, Szinyei Merse Pál, Róna József, Fényes Adolf, Bihari Sándor, Fadrusz János, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő.